Nagy szerencsénkvan Gergőcivel. Hányszor hallom anyukáktól hogy nem eszi meg a sütőtököt, meg az almát a gyermek, meg hogy csak az őszibarackot hajlandó elfogyasztani....nálunk ilyenről szó nincs. Gergőmnek akármit a szájába tuszkolhatok, megeszi, ráadásul úgy tud remegni az első falat előtt mintha hetek óta kenyéren és vízen lenne tartva. Neki teljesen mindegy hogy én kotyvasztok, vagy a HIPP, imádja falni, és hangosan mormog hozzá.
Amit én főzés néven a konyhában művelek az viszont borzasztó. Szerintem nincs az a 3 fogásos vacsora ami nagyobb rumlival járna mint egy kis zöldségpüré összedobása. Mert az összes lábosban párolódik valami, és ha mind megfőtt, akkor a botmixer a helyiség legtávolabbi zugába is képes pürépöttyöt biggyeszteni. Szóval én keverek, aprítok, pürésítek, hűtök, fújok, miközben az éhes gyermek remegve követeli a jussát. Kedves életkép. Ezért nem is teszem túl gyakran, csak heti 3x, a többi 4 napon bizony csak kényelmesen letekerem a bio bébipapi kupakját, és mosolyogva, répapöttyöktől mentes ruhában megetetem a dedet. Aki édes, mert már tátja a száját ha közelít a kanál. Szóval ő eszik, én meg megzabálom!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése