Hétvége

A hétvégét Szolnokon töltöttük, mint minden második szombatot és vasárnapot. Viszont végre igazán szép időnk volt, aminek mindenki örült! Itt épp dédit várjuk a bejáratnál, de előbb -Nézz oda, ott egy autó!!!!

Hopp, itt meg már zörög a zár!

Mama kertjében rengeteg érdekes dolog van. Pl egy nagy vödör kavics!! Kérsz egyet?

És sok toboz, amit remekül bele lehet dobálni a vízbe!

Kapott egy új tavaszi sapit is. Nem kötős, szinte rögtön leveszi, de ha ügyesen tereljük el a figyelmét, akkor pár képet lehet róla készíteni benne.

Az egész napos levegőzés, sétálgatás megtette a hatását, Pestig aludt a kismackó.

Siettünk, mert sok dolgunk volt. Gergő új ágyát kellett összerakni. Gábor fúrt, faragott, Gergő meg körbeautózta. Utána kicsit még átrendeztük a lakást, és elkezdtük rendbe rakni az erkélyt is!

Mivel tegnap Gábor viszonylag korán végzett, elmentünk kicsit sétálgatni. Az erdőt túl árnyékosnak ítéltük, inkább a hegytetőn időztünk.

Kicsit egyenletlen volt Gergőnek a talaj, de bukdácsolva is vidáman kergette a kutyákat.

Látogatók II.

Zalánka és Évi látogatott meg minket! Drága kismami barátném a 4. hónapot tapossa, és én már nagyon izgulok hogy vajon kisfia lesz vagy kislánya, hiszen mindösszesen 3 hónap lesz másodszülötteink között.....így én fiúnak szurkolok :-)))) Persze csak viccelek, természetesen bármi is lehet, csak legyen egészséges, nem igaz? :-)


Zalánka sajnos nagyon félt Gergőtől,pedig csak az elején engedte ki a hangját, de onnan már nem volt visszaút. Ha csak felé lépdelt, ő már menekült :-) Azért Gergő megpróbálta tologatni kicsit :-)


Gergő elaludt, Zalánnak pedig kinyílt a csipája, huncutkodott, játszott, birtokba vette a teret! Itt láthatjátok a csajbűvölő szemű, frissen fodrászolt kisherceget!

Nyilas

Nagyon intenzív. Intenzíven örül, intenzíven dühös, drámaian szomorú....És hangos. Hangosan örül, hangosan fél.Kicsit megint utánaolvastam a nyilas gyermek jellemvonásainak. Szinte minden stimmel!

" A lelkesedés csodálatos vonása minden gyereknek, de a Nyilas szülöttnél túlzott méreteket ölthet. Nagyon kedves, szeretetreméltó, magával ragadó, viszont türelmetlen.Erős egyéniségű, elszánt gyermek, aki ritkán tud fegyelmezetten és csendesen viselkedni.Nyugtalan és kíváncsi. Mágikusan vonzza minden új. Sokat nevet. Optimizmust sugall a viselkedése. Érzékeny lelkületű. Ugyanakkor szeret füllenteni. Magabiztos. Nem szereti a kötöttséget, büszke függetlenségére. Imádja a társaságot.Sajnos a nyilas gyermek könnyen kezd el hisztizni, ami a tulajdona rovására mehet, nem áll tőle távol a rombolás. Gyorsan meg is nyugszik, azután siratja játékait. Bármilyen apróság könnyen lázba hozza, lelkesedése olyan méreteket ölt, ami megállíthatatlan.Életöröme és optimizmusa mindenkit magával ragad a környezetében.A Nyilas-gyermek legértékesebb tulajdonsága természetessége, nyíltsága és önbizalmat sugárzó képessége, és hatalmas lelkesedése"

Látogatók I.

Eljött hozzánk Bogi Dorkával, és Vanda Sárával! Sára itt épp beleült a dömperbe, Gergő meg bőszen tologatni kezdte :-)




Dorka egy igazi angyalka!

Sára a lakás felfedezése után elszunnyadt anyukája hátán :-)

Zsennyén

Akkor mesélek: Évikéék meghívására (szüli- és névnapi ajándék) Zsennyén töltöttünk pár napot! Hatalmas szerencsével utunk egybeesett az év első 3-4 gyönyörű tavaszi napjával. A pici falu Bezerédj kastélya ma alkotóházként működik, hatalmas, 22 hektáros parkjával, tavaszi hóvirágmezejével, öreg fáival, nyikorgó falépcsőivel, trónszerű székeivel egy másik világba csöppentett minket. Valami sokkal lassabb, lomhább, csendesebb világba. Jól éreztük magunkat. Rengeteget sétáltunk, nem győztük beszívni a friss levegőt.

Mackónk egész nap menetelt, nem csoda ha abban a pillanatban elaludt sokszor ahogy leért a fejecskéje.

Így reggeliztünk mi. És nem is akármiket! Helyi asszonyok sütötték a kiflit, a vasárnapi kalácsot, ők nyújtották a rétest, egész egyszerűen minden mennyei volt. Két receptet is lejegyeztem, ha sikerül őket elkészíteni megosztom veletek.

Étkezések után legtöbbször birtokba vette a padlót, és csak pörgött a székek között mint a búgócsiga :-)


Na ez jó kis este volt. Vacsora után kb egy órával próbáltuk elaltatni. Látszott rajta hogy nagyon fáradt, de valami nem hagyta hogy az álommanók vele maradjanak. Sírt keservesen. Eldobta a cumiját, Zebulon is a padlón landolt. Így ment ez vagy egy órán keresztül. Mivel erősen dagadt volt az ínye, kapott nurofent, hátha a fogzás okozta fájdalom miatt nem tud pihenni. De semmit nem hatott. Ekkor már teljesen ki volt bukva, és mi is, mert tanácstalanok voltunk. Mondtam Gábornak hogy próbálja meg az ölébe venni és úgy sétálgatni vele kicsit, hátha megnyugszik. Miközben a félkómás, üvöltő gyereket hordozta a nagy asztal körül, én próbaképpen Gergő kezébe adtam egy fél kiflit, hátha az segít. És segített. Félig becsukott szemmel befészkelte magát apája ölébe, és letolta a kiflit, meg még a másik felét is, és megivott rá 2,5 deci tápszert. Majd magától ledőlt az ágyra, és édesen aludt reggelig. Mi meg nem tudtuk hogy sírjunk vagy nevessünk. Csak néztük a nyitott szájjal, kiflimorzsák között szuszmákoló gyerekünket. Hónapok óta kialakult napirendünk van, ki hitte volna hogy vacsora után ennyire éhes marad ez a kismanó?! Lám mit tesz a friss levegő és az egész napos menetelés. Mi is levontuk a következtetést. A nurofen nem csillapítja az éhség okozta pocifájdalmakat:-)


Gergő a hídon
Gergő az egyik szép kanapén

Évikével sokat sétáltak!


Szép idő, zöld fű, kék ég, menetelés, mi kell még?


Gábor és Dedike pingpongoztak. Már amikor hagyta őket Gergő. Néha muszáj volt megkaparintania azt a labdát....


.....és bebújni vele az asztal alá. Nagyon jókat mulatott azon hogy 2-3 felnőtt kérlelte hogy ugyan másszon már ki onnan, legyen szíves.


Kavicsozás Évikével


Néha sapka sem kellett, annyira gyönyörű volt az idő!


Szokásos fürdés előtti félpucérkodás, és menekülés apa elől :-)

Szereti tolni. Jobban mint benne ülni.

Ez pedig az ikervári Batthyány kastély. Elég eklektikusan néz ki, most utána is néztünk, eredetileg barokk stílusú volt, majd neoreneszánsz, és romantikus stílusban újították fel. Külön érdekesség, hogy nagymamám bátyjai több évet töltöttek itt a világháború után, ugyanis ekkor hadiárva intézetként működött.

Szerelmeim!!!

A csempeszkopácsi piciny templom előtt



Nekem nagyon tetszett, annyira édes pici épület! Gábor bőszen kattintgatott :-)

Annyira gyönyörűek voltak. Ott álltak az út mellett. Csendben szálltam ki, szinte levegőt sem vettem, sajnos nem a teleobjektív volt a gépen épp, így gyorsan ki kellett cserélnem, de nem voltam elég fürge. Kb 5 másodperccel maradtam le a pillanatról, mikor az autónktól alig pár méterre hatalmasakat szökellve átszaladtak az úton, be az erdő felé. Azért egy képet sikerült lőni róluk.

Ez csak egy hangulatkép egy tóról, amit szintén meglátogattunk.


És a szívünk csücske. A mikosszéplaki Mikosd-kastély. Tábla sem jelzi, teljesen elhanyagolt. Megbújik pár romos épület, és sok öreg fa takarásában. Rettentő romos, elhanyagolt kísértetház. De ha az ember kicsit szabadjára engedi a fantáziáját, megláthatja benne az egykor gyönyörű romantikus kastélyt teljes pompájában, lankás parkjával, tavával. Remélem egyszer még feléleszti valaki poraiból...



Huncut kicsi mackóm!

Minden autót hatszor körbejár, és végigmutogatja az alkatrészeit.

Csak hogy legyen egy közös képünk is!

És egy még közösebb!! :-)

Lépcsőn pihenős

Orsi és Bálint

Orsi látogatott meg minket,aki magával hozta harmadik és egyben legkisebb gyermekét, Bálintkát! Igazi karakteres kis macsó a pasi, kék szemekkel és koromfekete szempillákkal:-)


Gergő hozta a formáját, sikítozva, remegve fogadta, teljesen extázisba került mikor meglátta, szóval volt felváltva sírás és szájba nyúlkálás, de egy idő után persze lenyugodtak a kedélyek. Néha odament a picihez, megnyomkodta itt-ott, labdát adott neki (majd el is vette) és amikor Bálintot az ölembe ültettem, mosolyogva jött oda, nem lökte el a kezemből, nem furakodott oda, amit én igen biztató jelnek véltem, bár tudom hogy egy alkalomból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni....mégis úgy érzem hogy jó testvér lesz:-)

Anyák Lapja


Márciusban az Anyák Lapjában domborítom a pocakom :-)
Íme pár nyers kép