Húsvét

Ebben a bejegyzésben ne keresettek nyulat ,meg tojást, de még sonkát sem. Nálunk a húsvét elmaradt idén. Persze volt dekorációnk, meg szombaton rántottát ettünk (tojás, értitek) de csak  véletlenül, mivel a sószórónak leesett a teteje sózás közben, és ehetetlenné tette(m) az éppen elkészült túrós csuszát. Jövőre lesz minden, még tojáskeresést is tervezek a kertben, reszkessetek nyulak:-) Azért ám jól éreztük magunkat! Gábor üdült, mama meg jött, sok programot terveztünk, én meg jól kihasználtam a lehetőséget, és mentem edzeni, sőt, még szoliba is elmentem, meg csavarogni este:-)
Vidáman ébredők

Már régóta próbálom rendben tartani Gergőkm rakoncátlan tincseit, de kb addig jutok, hogy klassz lépcsőket tudok bele vágni elöl is, hátul is. Ezért fogtam az gyermeket, és elmentünk egy gyerekfodrászatba, ahol lehet autóba ülni közben, meg mesét nézni, szóval az figyelem elterelő  kellékek egész sora rendelkezésünkre áll.....biztosra akartam menni.Szokás szerint késésben voltunk, én elöl mentem, fél szemmel oldalra pislogva láttam Gergőt ahogy kullog mögöttem, én meg sürgettem hogy jöjjön már. Már  a fodrászat előtt álltam, visszanéztem, hát a kissrác nagy boldogan  cipel magával egy borosüveget. Az ütő majd'megállt bennem, próbáltam lassan közelíteni nehogy elejtse vagy eldobja. A kis drágám menet közben betért egy borszaküzletbe, és a padlótól plafonig érő polcokról lazán leemelt egy csekély 12 ezer forintos vörösbort:-)
Na de csak odaértünk, és mivel várnunk kellett picit, volt ideje megbarátkozni a hellyel. Az autóba rögtön beült, élvezettel rángatta, aztán tekerte a kormányt, dudált, attól féltem kizavarnak minket mielőtt megszabadítják a fejszőröktől. Szerencsére ránk került a sor, nyakába kötötték a köpenyt, ekkor jött egy kisebb pánik, de összességében egész jól viselte.  Fülét farkát behúzta, közben kiabált hogy anyaaaaa, meg kééééész, de nem mozdult.Így csak a hangzavart kellett szegény fodrászlányoknak elviselni.

Íme a  hős!

És az elkészült frizura. Imádom így:-)

A Kopaszi-gátra is kimentünk!

Barnus a betonra akart mászni minduntalan, ott kerülgették a sétálók, ő meg mosolyogva üldögélt.

Fagyiztunk is! Barni kapott egy tölcsért, élete első tölcsérét.

Tetszett neki, csak az egyik oldalon teljesen lerágta, és kikérte magának amikor meg akartam neki fordítani.

Gergő első igazi fagyija. Egy gombóc joghurtos erdei gyümölcs. Hú de élvezte:-) Repetázni is akart volna:-)

Fűben üldögélős

Kikísértük mamát az állomásra. A vonatok hatalmas sikert arattak, és Gergő is, ahogy kiabált minden elmenő vonatnak, mama vonatát pedig-Szia mama- kiáltásokkal búcsúztatta......hosszú perceken át.Zengett tőle a Nyugati:-)

Napos napok

Szolnokon töltöttük a hétvégét, szép időnk volt, jó volt együtt lenni, sokat beszélgettünk, tervezgettünk. Kismanók is jól érezték magukat.

Fürdés után, pizsiosztás előtt.

Vigyori:-)

Vigyori az autójával

És a napi bújások egyike:-) Barni szereti Gergőt.
És Gergő szereti Barnit:-)

A szomszéd Ramikától kaptunk kölcsön egy szuper járgányt!


Egész nap mutogat!
Sokat homokoztak

Zsuzsi is eljött Pannikával, a fiúk másodunokatesójával, együtt homokoztak.
Utána halakat etettek a kerti tóban.


Így közlekedik a csöpp legény

Így hintázik


Így pakol
És így örül a zsákmánynak

Gergő is beszáll néha

Elmaradhatatlan mama, és az elmaradhatatlan mutogatás

 

És hazafelé....

Mielőtt anya voltam.....

Szilvitől kaptam, nagyon szép, köszönöm!




Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le..
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.

Család

Anya, Peti és Mimi itt töltötték a vasárnapot és a hétfőt. Nagyszerű két nap volt, békességben, szeretetben.

Sétáltunk a Rómain

Lángost ebédeltünk

Voltunk a Közlekedési Múzeumban, ahol a terepasztal volt a sláger!!!

Egyébként nálam is, annyira jól meg van csinálva!

Bemásztunk régi vonatokba

És láttunk egy ősrégi bmw-t is. Tesóm kedvéért felraktam, de botrányos lett a minősége, mivel titokban fotóztam (tilos volt...khmmmm)
Muskátlit is vettünk, meg balkonládákat, szóval szépül az erkélyünk is.

Barnikám elaludt a karomban

Miután letettem, még akkor is folytatta, pedig ez nála ritka:-)

Fürdés után szabadon:-)

A mókuskánk (vagy a másik) már megint az erkélyen randalírozott. Megtalálta a pizzás dobozt, ami majd a szelektívbe megy, benne a megrágott tésztaszélekkel. Persze ellopott belőle egy darabot:-)

Szürke, fehér

Nem sokan tudták, gyakorlatilag tényleg csak néhányan, és ők is zömmel véletlenül: Gergőnek volt egy epilepszia szerű rosszulléte még februárban. Nem a klasszikus nagyroham, amit a filmekben látni, csak egy 15 mp-es kikapcsolás, elbambulás. Persze már másnap a neurológián voltunk, kivizsgálások sora következett. A rutin EEG negatív lett, az alvásos mutatott némi eltérést, de annyira minimálisat, hogy azt mondták, hogy ha a "roham" nem ismétlődik, akkor csak év múlva kell mennünk legközelebb. Persze ismertek engem, az aggodalmaskodás nagyasszonyát.....Gábor elárulta a doktornőnek, hogy én csak akkor fogok megnyugodni, ha csinálnak neki egy MR vizsgálatot is. A sors kegyeltjei vagyunk,mert egy olyan főorvost sikerült kifognunk, aki nem küldött el a sunyiba, hanem azt mondta, hogyha az én szorongásom ilyen mértékű, akkor megoldjuk, semmi sem olyan fontos mint egy család nyugalma, bár ő orvosilag nem látja indokoltnak. Szóval kaptunk időpontot, de jött a hányós.fosós. Kaptunk egy másikat, jött a köhögés. Most pénteken volt a harmadik időpontunk, de jött a takonykór. Előtte napokkal antibiotikumos orrcseppet kapott, de én reménytelennek láttam a helyzetet, már ott tartottam hogy felhívom őket és lefújom az egészet, úgyis megnyugodtam már azóta. Azért reggel besétáltunk a kórházba, és csodák csodájára a fül-orr-gégész kimondta a végszót: Altatható.
Puff neki. Erre nem is számítottam. Nem is húzom az időt, végül meglett a diagnózis, és milyen jó is hogy végül nem adtam fel. Gergőnek egy fejlődési rendellenesség miatt volt a kis rosszulléte. Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy van egy kis szürkeállománya a fehérállományában. Kb egy centiméteres, nyolcas alakú részen. Ez még magzati korban alakult így ki, nem fog nőni, ez egy állapot, ami okozHAT epilepsziát a későbbiekben. De az is lehet hogy soha többé nem lesz semmi ilyen jellegű probléma. Az sem biztos hogy a februári "rohamot" ez okozta, ugyanis, az EEG jelei nem lokalizálódtak egy gócpontra, ahogy az ilyenkor lenni szokott. Mindenesetre sokkal jobb így, fel vagyunk készülve, és rendszeresen csinálnak majd neki alvásos EEG-t. Ennyi. Nem akartam beszélni róla, mert pont elég volt az én aggodalmam, nem akartam hogy mindenki állandóan erről kérdezzen hasonlóképpen aggódva mint én. Reméljük nem fog a későbbiekben ez problémát okozni, de ha esetleg okoz, akkor az is nagyszerűen kezelhető.

Napok


Telnek. Ezen a képen még a márciusi hidegebb napok egyikét láthatjátok, ahol is Gergő élvezettel álldogált egy pocsolyában.Sokáig......nagyon sokáig


Puszi osztás.Nagyon szeretik egymást. Egyre jobban. Egy húron pendülnek, egy rugóra jár az agyuk, minden zsiványságot együtt csinálnak, és sokszor Gergő úgy ráfekszik Barnira, hogy majdnem agyon nyomja. Ha megkérdezem mit csinál, csak annyit mond: Szeeeee (szereti)

Ha nagyon kikészülök délelőtt, akkor nem indulok el két gyerekkel egyedül a játszótérre, csak az udvarra megyünk le.Barni nagy felfedezővé nőtt, bejárja az egész kertet négykézláb:-)



Már tud lépcsőt mászni (a nagy lépcsőfokra is felmászik ám) és két ujjal felcsippenteni kavicsokat, apró tárgyakat, szépen pakol vödörbe, és hát jaj, nagyon kis ügyes, imádom!

Gergő néha azt játssza hogy ő is baba (Babának hívja az öccsét) és akkor ő is térdre ereszkedik.

Jobb napokon játszótérre megyünk. Barnus itt is nagyon gyorsan tanul, egy perc alatt rájött hogy ha minden kisgyerek állandóan homokot szór és azért az összes anyuka mérgesen kiabál, akkor az feltehetően roppant szórakoztató dolog lehet. Mire visszaértem a hintától, már fülig érő vigyorral szórta a homokot minden irányba :-)

Ott egy Gergő valahol:-)))

 

És hát ők. Két fiú a háromból :-) És a legszebb férfilábak tulajdonosai :-))))

...

Amikor minden szó elcsépelt......

Így inkább csak egy vers, melyet annyiszor hallottam tőle, mikor még egyedüli, szőke kislánya voltam. Apukám, sosem felejtem el.

Móra Ferenc: Este

Este van, este van,
édesapa fáradt -
aranyhajú lányom,
te bonts nekem ágyat.
Szelíden te simítsd
puhára a vánkost,
ágyam szélire is,
te ülj ide mármost.
Homlokomon a bú
nagyon elborongott,
kicsi száddal róla
leheld el a gondot.
Virágfejecskédet
hajtsd szívem fölébe,
nevess éjszakára
csillagot beléje.
Mesélj is majd egyet
szegény apukádnak,
úgy mintha mesélnél
a hajasbabának:
"Volt egy szegény ember
nagy Meseországban,
nem volt mása csak egy
aranyhajú lánya…"