Thomas, és pusziosztás

Már nem csak a Szürke Patás és a WakaWaka köti le. Mostanában Thomas a gőzmozdony is jó barátja. És szeret közben szőlőt falatozni. Na és az autók. Leginkább az egyik. Ha a címre kattintotok, ti is megnézhetitek:-)

Játszótéren a tesók

Barnika már úgy forog, hogy ma majdnem leesett a franciaágyról. Pedig szinte a fal mellé tettem. Viszont ő triplát pördült. Még jó hogy ott voltam. Nem is tudtam hogy ilyet is tud!

Hogy rötyögni tud azt mindig is tudtam:-)

Gergő meg alig várja délutánonként hogy apája hazajöjjön. ÍÍííígy szereti:-)

Valamelyik nap meg elkezdte osztani a kis szeretet-puszijait Barnusnak. Nem egyet kapott, nem is kettőt....

...nem számoltam, nem lehetett :-)

Rendszer, rendszer, rendszer

Két kicsi gyermekkel nem egyszerű az élet. Főleg ha a napjainkban ilyen-olyan okok miatt nincsen rendszer. Leginkább káosz van. Próbálom a déli alvásukat egymáshoz igazítani, ebben történt előrelépés, másban viszont nem, így rendet tettem. Megterveztem az egész hetünket. Fix órarendünk van jövő héttől kezdve, amitől persze el lehet térni, nem akarom túl szigorúan sem venni, de jót fog nekünk tenni úgy érzem. Tehát: Hétfőn délben hazaindulunk Szolnokra, azért délben hogy a srácok útközben aludhassanak, én meg nyugodtan vezethessek :-) Kedden délben vagy este hazajövünk. Szerdán és pénteken d.e. Mini Oviba megy Gergő, addig kicsit Barnizok, bevásárolunk, elintézünk mindent amit csak egy egy helyben maradó kicsi gyerekkel lehet.Csütörtök reggel Gergővel megyünk Diridongóra. Szerda és csütörtök délutánonként egy aranyos lány jön hozzánk gyerekezni, vigyáz akire éppen kell, ha Gergővel játszom Barnit dajkálja, ha Barnit altatom leviszi Gergőt motorozni, vagy épp mindkettőre vigyáz míg én nyugodtan vasalok. Plsu heti két reggel megyek edzeni, 7-fél9-ig, de erre még nem jelöltünk ki napot. Hétvégén pedig együtt a család.Hát így. Szerintem jó lesz. Kiszámíthatóbb, tervezhetőbb lesz az életünk.

Mini Ovi

Gergő fiunk ovis lett. Ne ijedjetek meg, nem lett hirtelen idősebb egy évvel, csak egész egyszerűen úgy gondoltuk hogy jót tenne nekünk néhány külön töltött óra. Én tudnék addig háztartást vezetni, kicsit kizárólagosan Barnival foglalkozni, Gergő pedig egy szuper helyen játszhatna addig más gyerekekkel, és különböző foglalkozásokon vehetne részt. Az utcánk alján, tehát kb 30 méterre innen van egy hangulatos kis játszóház, ahol mini ovit is működtetnek. Megnéztük, tetszett. kb 5-8 gyerekre jut két óvónéni, mindketten aranyosak, fiatalok, anyáskodóak. Ma kezdtük a beszoktatást. Ha minden jól megy, 1-2 héten belül Gergő teljes értékű ovis lesz, ami azt jelenti, hogy hetente kétszer 3,5 órát fog ott eltölteni. Szerdán és pénteken megyünk majd, fél 9-től délig. Ma egy órát voltunk ott, motorozott, majd teljes egyetértésben adogatta a kisautókat egy másik kisfiúnak, aki sorba rakta őket, pont úgy ahogy ő szokta. Rám sem hederített, egyedül akkor sírt amikor haza kellett jönni :-) Én meg akkor mikor megláttam a táblán a nevét. Kisautó lett a jele. Az én kis nagy fiamnak.

Találkozások

Ez még a múltkori osztálytalálkozó. A 16.!!!!! Merthogy mi minden évben találkozunk ám. Annyira összetartóvá tett minket az általános iskolai 8 év, és annyira jó kis csapat voltunk (vagyunk) hogy minden nyáron ott tudjuk folytatni ahol abbahagytuk. A mostani években kicsit változott a buli, több a kismama, a gyerekes anyuka, szóval a részegen asztalon táncolás elmaradt, de szerintem ha a gyerekek kicsit megnőnek visszatérnek majd a régi szép idők:-) Itt a csapat egy része látható!

Verával és Petivel, illetve állandó kísérőmmel:-)

És minden Ágik legszuperebbikével!!!! 25 év.....

Barni hősiesen osztálytalálkozott, majd kidőlt :-)

Ez pedig már a 2.kerületi klub, ahol lehet beszélgetni, alkotni (na erre aztán nem sok időm volt, de a háttérben az egyik anyuka épp filclabdát varrogat, persze egy egy helyben maradó pár hónapossal könnyű :-) ) és van szoptatós és gyerek tea, meg sok kisebb és nagyobb baba. Gergő az első 20 percben szemlélődött ahogy szokott, utána azért birtokba vette a teret. Volt hordozási tanácsadás is, ami mondjuk nem volt túl meggyőző, de ez egy másik téma. Mivel lassan álmosodott Mackó, elindultunk az autó felé. Az odáig vezető utat úgy tettük meg, hogy Gergő átfogta a combomat két kézzel, úgy araszoltunk...nem tudom mi ütött belé, mostanában sokszor csinálja ezt :-)

Ez pedig a csütörtöki programunk. A mamami szervezésében létrejött a Közép-Budai babahordozó klub, melynek a Városmajorban található Tündérkert kávézó ad mostantól otthont. Baba-mama kávézóról van szó, ami azt jelenti hogy adott egy viszonylag puccos, asztalokkal, székekkel, kényelmes kanapékkal telerakott hely, amely közrezár egy puha játszószőnyeget, ami tele van játékokkal, és kaptunk két óvónénit is, akik a lurkókra vigyáztak, míg mi hordozókendőkről, szoptatásról, és egyéb babás témákról beszélgettünk. Nagyon jó volt a program, de: Barnit túl magasra kötöttem, így mikor elaludt, nem tudtam belehúzni a fejét a kendőszárba, ezért egy kezem maradt csak szabad, a másikkal a fejét tartottam. A két óvónéni is nagyon kevésnek bizonyult a 20-30 gyerekre. Gergő pl. még nem mászik fel biztosan egyedül a csúszda lépcsőfokain, és hiába volt ott a hölgy, nem tudott mindig figyelni rá, többször leesett. Én szerencsétlenkedtem egy kézzel, legalább fél órán keresztül míg meg nem unta. Ezután volt egy kis időm amíg elautózott valami kisfiúval, de a szemem így is folyton rajta volt. A programnak az vetett véget, hogy a gyermekem a fejébe vett valamit -szokás szerint- miszerint a dömpert fel kell tenni a csúszda tetejére és kész. Persze annak semmi keresnivalója nem volt ott, így ellenkezésünket látva ordítani kezdett. Szegény óvónéni mindent megpróbált bevetni, hiába magyaráztam hogy csak olaj a tűzre hogyha hozzá szól, ilyenkor egy módszer van, bár az két emberes. Az egyik elviszi a kis hisztigépet a fürdőszobába, és hideg vízzel addig mossa az arcát míg kicsit meg nem nyugszik, ezalatt a másik eltávolítja, illetve jól eldugja a feszültséget kiváltó tárgyat. Ebben a helyzetben egyikre sem volt lehetőség, szóval megpróbáltam Gergőt az ajtó felé tuszkolni (közben szegény Barni nyaka cseklett-nyaklott) mert iszonyú műsort csinált. Móni barátném segített ráadni a cipőjét, és végre kiléptünk a friss levegőre. Ott belekapaszkodott a combomba, és a már jól bevált araszolós járástechnikánkkal elcsámpáztunk az autóig, ahol az ördögöcske immáron angyalian mosolyogva mutogatta végig járgányunk minden alkatrészét. Hiába, a hiszti könnyen jön, könnyen megy.
Imádom ezt a kis makrancost, és tudom hogy senki nem botránkozik meg ilyenkor (kivéve akinek nincs gyereke) főleg egy baba-mama találkozón, de én rettentően elfáradok. Szakad rólam a víz mire vége egy-egy ilyen programnak. Szóval fogadalmat tettem. Egy gyerek a kapacitásom ilyenkor, nem több. Kettővel nem vagyok hajlandó egyedül elindulni. Vagy jön valaki velem míg én csevegek, vagy az egyik otthon marad....és akkor talán tudok két szót váltani sorstársaimmal:-)

Jövés menés helyett...fekvés

Annyi mindent terveztem erre a hétvégére. Takarítást, Ikeát, sütést, erdei sétát, fotó előhívást, bevásárlást....jaj, és még annyi mindent. Ikeába még eljutottunk, Gergő kiválasztott egy asztalt székkel (ezért mentünk) én még vettem pár apróságot (mikor visszamentem érte még mindig ott ült) de már nagyon fájt a torkom. Mire hazaértünk már mindenem fájt. Szóval fekvés van, és mézes tea. Azért annak örülök hogy nem hétköznap lettem beteg. De tényleg! Most gondoltam bele, hogy én nem lehetek csak úgy beteg! Két gyereket ellátni ágyból fekve nem lehet. Szóval hála a sorsnak hogy jól időzített. Így Gábor extra melót kapott, én meg tudtam pihenni.
Sok volt ez a hét. Hétfőn délelőtt a 2.kerületi baba-mama klubba mentünk, utána haza Szolnokra, szerdán vissza, Csütörtökön Diridongóra, majd mamamis összejövetelre a Városmajorba, pénteken MiniOviba, és mindezt egyedül csináltam a két gyerekkel. Beszámolok majd ezekről is, és arról hogy milyen következtetést vontam le ezen programok után....de előbb kicsit pihenek még :-(

Fotós péntek





szavak, és forgás, forgás

Annyira gyorsan fejlődnek. Gergő egyre jobban próbálkozik a szavakkal, most épp megtanulta kristálytisztán a "szia" szót, és nagyon örül neki hogy nem csak integetni tud. Illetve mondja már hogy kakas, de ez a "kaka" után már igazán nem volt nehéz:-)))
Barni meg egy percre sem áll meg, mindenfelé forog, és hason emeli a popóját, szinte kúszik!Őőőőőrület!

Hétköznapok

Egy zsebkendőt lobogtattunk neki, majd elengedtük, felkapta a szél, és lám, a legegyszerűbb játékok sokszor a legjobbak!

K.Zoltán barátunktól hatalmas őzlábgombákat kaptunk. És még nem is ez volt a legnagyobb azok közül amiket kirántottam....csak hát izé....hamar elfogyott

Rend a lelke mindennek. Kicsi gyermekünk igen precíz. Ajtó, fiók nyitva, autók keszén meg kuszán nem maradhatnak

Szolnokon van egy csiga lelőhelyünk. Egy napsütötte téglakerítés telis teli van velük. Ezt is ott találtuk :-)

Csigaszedés után hazafelé. Nem, nem az új szomszédainkat látjátok, és nem is a régen látott rokonokat, őket egyszerűen az utcán szedte fel a fiam. Tetszett neki a kislány és csatlakozott:-))))

Hiszti a tescóban. Folyton tolni akarja a bevásárlókocsit (és tulajdonképpen mindent amit tolni lehet) viszont azt annyira nehéz irányítani, hogy minduntalan nekitolja valaminek, és dührohamot kap ha nem akar arra menni amerre ő szeretné. Mondjuk ettől én is...Szóval kitaláltuk, hogy beletesszük egy ilyen cuki kisautóba, és akkor ő majd ottan remekül ellesz, mi pedig nyugodtan vásárolunk. Nem így történt. Egy ideig küzdöttünk, de kimászott. Végül jött a kocsitolás, a soron következő hiszti, így a (kapálózó, ordító) gyermek Gábor hóna alatt távozott az épületből. Ezt már nem volt humorom lefényképezni:-)


Kicsi mosolygósom
Kicsi apához bújósom

Barnival már nem lehet leülni úgy hogy az ölünkben van, mert kinyomja magát és áll. Nagyon korai lenne még eme tudományt tökélyre vinni, de néha azért hagyom neki.

Dédiék kertjében almát szüreteltünk. Volt aki csak evett belőle:-)

Szomszéd Imike megint nálunk járt

Régi barátok, Judit és Szilvi. Judit egyenesen az angyalok városából érkezett, ugyanis 15 éve Amerikában él, Szilvi pedig magával hozta kislányát, Zorkát.


Ő Zorka, hát nem gyönyörű?

Mozdonyok

Közép-Európai Mozdonyfesztivál. Ez volt a hivatalos elnevezése a programnak, amelyre szombaton kilátogattunk a Vasúttörténeti Parkba. Hát hová máshová mentünk volna két kisfiúval? Bár a hatalmas mozdonyok most még csak a két nagyobb fiút nyűgözték le, apát és fiát.Gergő részéről el is kezdődött a mutogatás.

Gőzölgő mozdony.


Távozó mozdony



4 sínpárral előrébb érkező mozdony

Na igen, az ott történetesen nem egy mozdony, hanem egy repülő :-)

Fel is másztak

Hatalmas monstrumok

Gyönyörű!

Minden alkatrészt közelről kell megvizsgálni

Felfedezte hogy van zsebe, kapott 5 forintot, azt rakosgatta ki és be :-)

Stílszerűen a síneken megpihenve :-)

Jó volt kint, és jövőre még jobb lesz!Akkor be is fizetünk egy körre valamelyik szépségesen vén mozdonyra. Most még nem mertünk, Gergőnél sosem lehet tudni. Egy párszor így is majd' frászt kapott mikor a hangos dudaszó mellettünk szólalt meg....vagy tűkölés, vagy....mit csinál egy vonat mikor azt mondja: Huhúúúúúú?