Éviéknél

Kb két hetes történet, de még nem volt időm feltenni ide a képeket. Szóval Éviéknél jártunk, és most Lejli is csatlakozott hozzánk egy órácskára, aminek nagyon örültem, rég láttam:-)





Cseréltünk!!!Flóra velem:, Barnus Évi ölében:-)

Játszóóóóótééééér

Játszótéren motor a sláger. Még mindig:-)

A szerdai anya-fia napon találkoztunk Évivel és két gyermekével egy szuper játszótéren. Nagyon jó lett volna a bandázás, csak Gergő egy idő után kiszökött a szomszédos parkba, és már nem lehetett visszarángatni onnan.

Gergő és a galamb. Szerinte pipi. És aminek külön örültem: alig félt. Épp csak egy egész picit. Sőt, utána hazafelé a parkban egy kutya mellett bandukolt. Igaz hogy a lábamba kapaszkodott néha, és többször is óvatosan pillantgatott az ebre, de haladtunk, és nem volt nyígás, hurrá:-)

Drámai jelenet. Ekkor gondolta azt hogy neki feltétlenül az úttest felé kell szaladnia.Én meg voltam olyan gonosz és megfogtam a kezét. És azt nem lehet.Ha nem tudtátok volna.

Zalánékról ezt az egy képet sikerült csinálnom sajnos. Háttérben Évi és Flóra baba.                          
Alant pedig az én drága maszatos fiam, akivel még elmentünk megvenni az elmaradhatatlan szerdai egy gombócos fagyinkat. A Mom mögött szuper kis térre és finom fagyira bukkantunk. Leültünk egy szökőkút mellé, onnan bambultunk. Fél óra alatt három szülő példálózott izgő és mozgó, dobálózó csemetéjének az én fiammal, hogy ő milyen szép nyugodtan ül. Nem győztem magyarázni nekik hogy a látszat csal:-)

Szülinapos

Kicsi Barnika kilépett a csecsemő korból, és megkapta élete első tortáját! Tetszett neki, be is falta az egészet amit kapott:-)

Egyszerűen imádom!!!

És akkor a leltár: 9,6kg, kíváncsi, bátor kis legényke, aki alapvetően sírós fajta, de ha minden a napirend szerint halad és eleget lehet ölben, és eleget bújhat, akkor kerek a világ. Már egy hónapja hogy megtanult egyedül kanállal enni, a főzelék kb 70 %-át meg tudja így enni, de már kezdi unni, rettentően érdeklik a szilárd, kézzel ehető dolgok, két pici fogával majszolja a kekszet, zsömlét, kenyeret. Utálja ha öltözni kell vagy pelenkázódni. Ordít, rúg, csapkod, borzalom, viszont sokat kakál, tehát ezt a harcot többször is lejátsszuk naponta sajnos. Aranyosan tapsol, pápázik, ha fogjuk a kezét ugrál, szeret hintázni, imád homokozni, kavicsozni, gyurmát enni, lenkerekes autók kerekét a földön vagy falon jól megpörgetni. Hatalmasakat nevet ha Gergő halandzsázik neki vagy megpuszilja, szokott hízelegni, néha meg rendesen veszekszik velem ha mérges. Ilyenkor összeráncolja a szemöldökét, kiabál hogy dzsádzságyágyáááá, és dühében földhöz vágja azt amit épp a kezében tart. Még mindig négykézláb közlekedik,és bár pár mp-ig megtartja állva magát elengedett kézzel, de aztán nagy nevetve fenékre huppan. Nem cumizik, nincs alvóállatkája, napi 2-3x még mindig szopizik, neki ez jelenti a megnyugvást. Minden szót megpróbál utánozni. A Vau-t teljesen következetesen mondja, most kimondta hogy alma, gugggga (gyurma) baba, és ha azt kérdezem hol van mama, közli hogy mama, és eeeeeeeel (közben széttárja a kis karjait és szétnéz) meg kell zabálni. Mindenre mutogat, minden érdekli. Egyedül lapozgatja a könyveket, szépen egymásra teszi a Duplo elemeit, pakol vödörbe kockákat, lapáttal homokot a dömperbe, összességében nagyon kis ügyes, okos kisfiú, gyorsan fejlődik, sokkal gyorsabban mint Gergőke akkoriban. Ja, és nem szereti annyira ha énekelek. Kicsit meg is vagyok sértődve:-)))

Akkor és most

        Életem 3  legesleggyönyörűbb napja közül az egyik

              És aki azóta kisgyerekké serdült:-)

                   ISTEN ÉLTESSEN KICSI FIAM!!!!

Anya - (egyik) fia nap

Délután vidáman ébredtünk. Barni is jól érezte magát, így eldöntöttem, hogy a Zsani segítsége miatt felszabadult pár órámat nem bevásárlásra meg edzésre meg mosásra szánom, hanem elmegyek kicsit Gergővel kettesben csavarogni. Régen nem voltunk hosszú időn át együtt, és éreztem hogy rám vágyik a kis lelke, kizárólagosan rám.

Maszatka

Először elmentünk és vettünk neki egy szandált, annyira meleg napok voltak mostanában, kezdett megsülni a kis lába a zárt cipőben. Ő választotta ki az új cipellőt, de persze csak miután lebeszéltem egy 19-es Thomasos, és egy 27-es Villám Mcqueen-es csodáról.

Vettünk pogácsát is, mert persze megéhezett.

Kapott őszibarackos üdítőt is, üvegből természetesen.

És mivel imádom, vettünk fagyit is, egy gombóc joghurtos erdei gyümölcsöt, két tölcsérben a biztonság kedvéért.

Mikor felértünk a játszóra, még alig hiányzott belőle, mert persze még nem tanulta meg hogyan is kell pontosan elfogyasztani ezt a finomságot, a tölcsér evés annyira nem pálya neki, az olvadt fagyit viszont kiválóan lehet inni belőle:-)

Nagyon jó kis délután volt, olyan mint egy éve. Édes kettesben a kis szerelmetes elsőszülöttemmel:-)

Zsennyén ismét

Már  másodjára töltöttünk ott családilag néhány napot, így talán mondhatjuk hogy lassan szokásunkká válik. Bár a legtöbbet egy személy pihent mindannyiunk közül:-)





Próbálgattam az új obit, hát egyszerűen imádom. Nem is akarok többé mást használni!!!!





Imádottaim!!!





Gábor végre zongorázott kicsit, hát annyira gyönyörűen játszik, ráadásul improvizál, hogy öröm volt hallgatni.Barnus ott fogyasztotta el az ölében az öt órai teáját is, és élvezettel hallgatta:-) Én is játszottam kicsit, de improvizálni nem tudok, a régi darabjaim közül meg csak párra (leginkább egyre) emlékszem, így inkább hanyagoltam a témát.
Jó volt együtt lenni, de beszélgetni így sem nagyon tudtunk igazán, Gergő kicsit fényevővé változott, Barninak meg itthon vettem észre hogy megrepedt a kis ínye, nem csoda ha sírósabb volt az átlagnál.
Megint istenieket ettünk, jó levegőn voltunk, sétáltunk, szóval jövőre veletek ugyanitt!