Fagyos napok

Mamája elment, és meglepő módon nem kellett egész nap vígasztalni. Megvolt a pápá az előszobából, meg a sok szia, és miután becsukódott az ajtó, mindössze 30 másodpercet sírt. Akkor sem elkeseredve, hanem dühösen, mint aki tudomásul vette a távozást, és tudja hogy nem tehet semmit ellene.
Szóval az életünk a megszokott mederben zajlik tovább. A hátam szerencsére rendben van. Gáborral egész vasárnap ajándékokat gyártottunk, azt persze nem árulom el hogy mit, mert tudom hogy olyan is olvassa aki kap majd belőle ;-) Délután kicsit visszavonulót fújt a szél, ezért kimerészkedtünk az udvarra. Talán 15 percet voltunk kint, de ez is nagyon jólesett. Kismackó úgy sétált velünk, hogy egyik kezét én, a másikat Gábor fogta, így meneteltünk mi kiscsaládosan az utcán, bizony. Az első igazi séta :-)
Mackó három nap alatt nagyon sokat fejlődött! Számomra is hihetetlen.
- Már megáll egyedül a lábán, szépen egyensúlyoz, de lépéseket még nem mer tenni.
-Kinyílott a szövegláda, újra gagyog, szótagol.
-Utánoz. Szinte mindent, és azonnal. Ha azt hallja-Halló, akkor a füléhez teszi a műanyag telefonját, vagy az igazit. Nagyon édes:-)

1 megjegyzés: