Gergő állandóan rendszerez. Hol így, hol úgy rakja sorba a járgányokat, majd kiteszi őket az ágy szélére, és felborogatja az összeset.
Valamelyik nap a konyhában ténykedtem Gergővel, mikor Barni elkezdett óbégatni a kis ágyában. Gergő komoly, aggódó arccal közölte: Sír.Mondom neki: Menj be hozzá! (beszalad)Egy perc múlva csönd volt. Hallgatózás (részemről) Rötyögés (részükről) Lassan odalopóztam, és ezt láttam. Gergő felállt az ágy szélére, Barni berregett neki, ő visszaberregett, és remekül szórakoztak. Imádom őket, nincs mit tenni! :-)
A szolnoki dédik egyikének ölében trónoló Barnus.
A látogatás után sétáltunk a Kossuth téren, ahol macink összebarátkozott egy szoborkisgyerekkel, és annak szoborkutyájával. Először nem értette a látványt, de utána bőszen simogatta az ebet, meg bámulta a szökőkutat. Kitalált egy játékot is. Amikor a víz csak finoman bugyogott, leguggolt, majd amikor hirtelen 3 méter magasra szökött, felugrott, és közben kacagott :-) Sokáig játszotta
Ez pedig a szokásos esti testgyakorlás fürdés után, pizsiosztás előtt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése