Oltások

Az elsőnél, amit két hónaposan kaptál, elpityeregtem magam. Szörnyű érzés volt látni ahogy mosolyogsz, aztán halálra rettenve egyszer csak ordítani kezdesz...szívszaggatóan, keservesen....Előre látó módon a másodikra elvittem Gábort, aki szintén nehezen bírta a kiképzést, könny futott a szemébe. A harmadikra egyedül kellett mennem mert nem ért rá, de csodák csodájára nem sírtál. Kicsit elszontyolodtál, majd amikor a doktor néni megkérdezte hogy fájt-e nagyon, csak ránéztél és hüppögve annyit mondtál panaszos hangon: eööö Édes voltál, ügyes, én meg büszke nagyon!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése