Ösztön? Vagy hiszti? Mindenesetre elérkezett az idő, mikor is a kölykét váró nőstényállat a fészek állapotát siralmasnak tartja, és napokon keresztül megszállottan füvet és rongyokat hord egy sarokba...
A kiságy rácsainak közét nem kezdtem el ugyan fogkefével súrolni, de közel jártam hozzá.Ellenben kipakoltam az ágyneműtartókat, a fiókokat, hogy aztán átcsoportosítás és "némi" szortírozás után mindent szépen visszapakoljak a helyére. Lomtalanításom eredménye, kb 4 db IKEÁ-s zsáknyi ruha- és egyébnemű.
Gábort azt hiszem kiidegeltem. De állta a sarat. Hősiesen emelgette a kanapét, tolta arrébb a szekrényt, meg néha vissza is, mert mégse jó úgy, és pakolta a gardrób legfelső polcaira a téli cipőket, hiszen ilyen nagymértékű rendrakásra asszonya szerint már SOHA TÖBBÉ nem lesz időnk.
Még nincs vége, de szépen haladunk. Tegnap elvitték a régi kanapénkat és leszakadt ágyneműtartójú ágyunkat. Ingyen adtuk oda, rászorulóknak. Éjjel feladtam a hirdetést, reggelre betelt a telefonom memóriája. Az első jelentkező lett a győztes, bár amikor a két jól öltözött fiatalember beállított a bútorokért, kicsit elbizonytalanodtam rászorultságukat illetően, de akkor már késő volt....mindegy, kiürült a lakás. Igaz hogy egy éjszakát szegény uram a szőnyegen töltött,ugyanis új fekvőalkalmatosságunkat és sarokgarnitúránkat ma hozzák a szállítók.Már nagyon várom. Veszünk még egy fiókos szekrényt, kimosom Barnikánk kezdőcsomagját, telepakolom vele és azt hiszem hátradőlök.
Néhány napra :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése