
Nálunk hatalmas hó esett. Nem is emlékszem mikor esett ennyi utoljára....talán még gimis lehettem. Az erdő gyönyörű ilyenkor. Valahogy nagyobb a csend mint máskor, és olyan érintetlen minden....mintha ez a makulátlan fehérség lenne a természet ünneplője. El is mentünk sétálni kicsit. Nem volt egyszerű, el is akadtunk a kocsival, de végül csak odaértünk. Mackó Gábor hátára költözött, és hátrahajtott fejjel bámulta a fákat.Imádtam ahogy ropogott a hó a talpunk alatt :-)



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése