Játszóházban

Egykori kórházi szobatársammal, Ibolyával gondoltunk egyet és elindultunk az állatkerti játszóházba még csütörtökön. A Városligetig rendben kijutottunk, de a bejárat 100-200 méteres körzetében nem találtunk parkolóhelyet, akárhogyan keringtünk. Nem is lett volna ez baj ha nem a hónap leghidegebb napját sikerült volna kiválasztani erre a programra, amikor ráadásul még a hó sem volt eltakarítva az utakról. Valahol a fürdő után azért leparkoltunk, én elővettem a nyári 4 kilós babakocsinkat, Ibi felkapta Leventét, és már mentünk is. A hó az arcunkba esett, fújt a jeges szél, a kocsi irányíthatatlan volt, a gyerekek sírtak, lefagyott a kezük ( a miénk is nagyon fájt már) és ekkor még nem láttuk a bejáratot. Ekkor döntöttünk úgy hogy visszafordulunk, és érvénybe lép a B terv. Irány a Sugár! Illetve a Sugárban nemrég nyílt játszóház. Na, itt végre kifújhattuk magunkat. Gyerkőcöknek gyors 11 órai, és már birtokba is vehették a hatalmas teret:-)


Egy medence tele labdákkal!!! Elképzelhető-e szebbnek, jobbnak a Kánaán? ;-)


Mackó legszívesebben ki sem jött volna!


Ugrálóvár! Egyedül annyira nem szórakoztató...innen hamar lépett.



Labdaevők gyülekezete:-)
Érdekes volt megfigyelni a különbséget a két kispasi között. Mindössze fél óra van közöttük, és mégis néha úgy viselkednek mint a tűz meg a víz. Például itt a labdák között. Levente igazi sajtkukac módjára vetette bele magát a "medencébe" és annyira csápolt hogy többször elnyelte a labdarengeteg. Gyakorlatilag kézzel-lábbal hadonászott, pörgött, a labdák meg csak repültek! Gergő meg mint egy lomha medve beült közéjük, és elégedetten, mozdulatlanul rágta a színes labdákat. Szerintem Dagobert bácsi terült el így legutóbb a bankókkal teli kádjában:-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése