Szolnokra igyekszem mindig alvásidőben menni,mert a fiúknak unalmas lenne 2 órát végig ülni. Így aztán nekik fogalmuk sincs milyen messze van a mamájuk valójában. Egyik alkalommal Gergő ébren maradt végig....és persze unatkozott. Egy órán keresztül énekelgetett, kérdezgetett, majd 10 perc csend után megkérdezte:
-Anya, mi történt? Nem találod Szolnokot?
Én: -Szeretlek kicsikém.
Barni: -Én is szeretlek. Ez tökéletes anya! Pacsit rá!
Gergő megkérdezte Szolnokon: -Anya, mikor megyünk már Csörgő Gáborhoz?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése