Elengedés

9-es év......tudtam hogy ez a rendrakás és elengedés éve.....de hogy ennyi mindent kapok egyszerre.....arra nem számítottam.Azt mondják a sors csak annyi terhet ró ránk amennyibe még éppen nem halunk bele, amennyit biztosan kibírunk.Megtisztelőnek érzem kedves Sors úr bizalmát, és be fogom neki bizonyítani hogy jól választott.....de hosszú még az út.Ahogy drága öcsikém mondta, vannak az ember életében biztos pontok. Nos, igen.Például az ember édesapja.Az egyik legmeghatározóbb személy az életben. Aztán a szülői ház, ahol felnőtt, ahol életének legfontosabb eseményeit megélte, és ahol mindig szeretettel fogadták, akármelyik albérletéből is tért oda vissza fáradtan,és aminek minden zegét és zugát ismerte.....és a társ, aki volt szerető, volt barát, és annál sokkal több is.....most ezeket egyszerre kell elengednem.Nehéz.Néha úgy érzem annyira fáj hogy szétszakít.Sokat dolgozom.Magamon. Az új biztos pont magam lettem. Még valamivel le kellett számolnom. 31 évnyi szorongással,halálfélelemmel, önbizalomhiánnyal, hipochondriával.Fura, mert ez is biztos pont volt az életemben, hiszen ennyi esztendő alatt eggyé lett velem, a bőrömmé vált.Két hónap intenzív jóga, kineziológia, meditáció, és pszichológia után küzdelmem sikeresnek tekinthető.Már majdnem készen vagyok.Barnikám már csak ímmel-ámmal szopizik, a hormonrendszerem is kezd visszaállni anya üzemmódból nő üzemmódba.Hiányzott.  Hátra van még egy tisztító kúra, és lassan elkezdek visszacsordogálni az életbe. Már villamosoztam is:-))) És várom a szeptembert. Akkor indul újra a körforgás az 1-es személyes évvel.Jöhet az újrakezdés.Kívül, belül.