Kettő apa van:-)

Gergőkénk élénken álmodik mostanság. Főként rosszakat, és még nem igazán tud különbséget tenni a valóság és álom közt, most tanulja. Egyik éjjel kettő körül hadarva mesélte (miután átsprinteltem a hirtelen feltörő sírására) hogy apa ott ült ahol a kroki van, de volt ott valami rossz is mert félt (nem értettem pontosan mert hüppögött közben) Elmagyaráztam neki hogy csak rossz álom volt, és hogy apa békésen alszik a másik szobában. Erre összeráncolta a homlokát, tűnődött. -Akkor kettő apa van.

Barni nem tűri hogy csak Gergőnek olvassam azt a mesét amire ő éppen nem kíváncsi. Morcosan nézi. Majd közelebb lép, összecsapja a könyvet, és mérgesen közli: Fuss el véle:-)

És az élet legszebb pillanatainak egyike: Barnikám átfog a kis karjaival, vállamra hajtja a fejét, és átszellemülten suttogja: Szejetik egymást.