járni tanul!!!

Február 16-án Zebulont szorongatva állt tőlem úgy másfél méterre. Mivel neki nem tűnik fel hogy amibe kapaszkodik az fix bútordarab-e vagy csak egy abszolút gyökértelen tárgy, így -Gyere ide! - kérésemnek bátran engedelmeskedett. Totyogott előre néhány lépést:-) Ezt azóta is buzgón gyakorolja, feltéve ha nem ülök  nagyon messze tőle, és van valami a kezében. Igaz, hogy az utolsó lépést gyakorlatilag repülve teszi meg, úgy dől a karomba mint szamuráj a kardjába, de a lényeg hogy elindultunk egy úton:-) Kismackó előtt  hamarosan új perspektívák nyílnak meg. Meg ha jól sejtem előttünk is ;-)