Fiúk

Ha lányaink lennének, nyilván itt nem ez a bejegyzés állna, de fiaink vannak, így kénytelenek vagytok ezt olvasni:-) Tegnap találtam:


A babák az első időkben „nemtelenek” vagyis tökéletesen egyformán sírnak, büfiznek és gügyögnek. Mire kinő gyerkőcöd a babakorból, addigra kifejezetten élvezni fogod ahogy Istenként néz rád, amikor megszereled a csöpögő csapot, vagy kicserélsz egy villanykörtét. Boldogan szalad majd a kalapácsért, és hálás közönséged lesz akkor is, amikor előveszed a szerszámos ládádat.

Örülj, hogy fiad van, hiszen gondolj bele, mennyivel könnyebb visszatenni egy kilazult matchbox kereket, mint felöltöztetni Barbie-t az ezüst, testhez simuló koktélruhájába!

Örülj, hogy fiú, és így valóra válthatod gyerekkori vágyaidat: valószínű inkább egy vasútmodell jutott most az eszedbe, mint egy rózsaszínű hercegnőkastély... Ugye?

Örülj, hogy fiad született, ezentúl nem kell magányosan kocsit mosnod szombat délutánonként, és lesz akivel megbeszélheted a focimeccs legizgalmasabb pillanatait! Lesz akivel kártyázz, sakkozz, bélyegezz, és akinek őrizgesd a kedvenc farmeredet.

Örülj, hogy kisfiad lett, aki nem nyafog, okos, bátor, erős, és Te vagy a legfőbb példaképe! Aki továbbviszi a családod nevét.

Örülj, hogy fiad van, így sosem fogod megismerni azt a torokszorító érést, amikor lányod az első randijára készül. Ehelyett büszkén nyomod majd fiad markába az óvszeres csomagot és a kocsikulcsot.

Örülj, hogy fiú, és gondolj a vasárnap reggelekre tíz-húsz év múlva, amikor a fürdőszobádból nem egy borostás suhanc kerül elő, hanem egy friss huszonéves hajadon libben ki majd a fiad pólójában!

De a legjobban annak örülj, hogy ennek a kócos, maszatos kis alaknak - akit kaptál -, Te, és csakis Te lehetsz az apukája!